MENU

Venni vagy nem venni

877
2

Hogy is veszek MINIt magamnak? Azt azért a blog alapján már lehet sejteni, hogy ez nekem inkább egy hobbi, mint egy szimpla közlekedési eszköz vagy egy üzleti modell, amiből meggazdagodni próbálok. Ez által, csak olyan autókat veszek meg, amik nagyon tetszenek vagy amikhez nagyon jó áron tudok hozzájutni.

A főoldalon megjelenített MINIken kívül az elmúlt évek alatt volt több is, ami átfutott a kezem – kezünk alatt, de nyilván, amit azzal a céllal veszek meg, hogy kicsit gatyába rázva továbbadjak, az nem feltétlenül jelenik meg itt.

Szóval, a vásárlás pszichológiája nálam…

1. eset, amikor nagyon kell:
Megtetszik egy autó és szeretném. Azonnal, tegnapra, pénz – ékszer nem számít. Ilyenkor van az, hogy Robi barátomat elrángatom magammal, ő átnézi helyettem az autót, amíg én a nyálamat csorgatom és gondolatban már az utakat szelem vele. Ebben az esetben az autó állapota nem befolyásolja a vételi szándék tényét, az autót meg fogom venni, ha meg tudunk egyezni. Robi elmondja, mi az, amire azonnal költeni kell, mi az, ami hamarosan esedékes lesz, és az autó állapota alapján, mi az az ár, amiért meg szabad venni. Ez a szám a plafon a fejemben, e fölé egy forinttal sem megyünk, a számot nagyjából ő dönti el helyettem. Erre azért van szükség, hogy én ne elvakultan vegyek egy autót, amit szeretnék, mindenáron. Nyilván, ha ebben az összegben meg tudunk egyezni, akkor megvesszük, ha nem, akkor nem.

2. eset, amikor nem akarom, de nagyon jó a “deal”:
Nem akarok autót venni. Már többször eldöntöttem, hogy nem kell. Aztán egyszercsak szembe jön velem egy ajánlat. Egy ajánlat, ami kihagyhatatlan. Amilyen valószínűleg nem lesz többet. Ilyenkor Robival egymástól függetlenül átnézzük az autót, nyilván ő ért a műszaki részéhez, én pedig észreveszem a “szépséghibákat”. Az autó állapota alapján van egy szám a fejemben, amiért hajlandó vagyok megvenni, akkor is, ha nem kell. Ez a szám általában nagyon minimálisan rugalmas. Aztán vagy lesz belőle üzlet, vagy nem. Ha elhozom, akkor vagy hozzám nő vagy túladok rajta némi haszonnal. Ebben az esetben az jár jól, aki tőlem megveszi, mert egy autó csak akkor tud hozzámnőni, ha rendbe van téve. Szóval, aki tőlem megveszi, az egy rendbetett autót vesz meg, minimálisan drágábbért, mint amennyi a bekerülési értéke.

Amiben különbözök egy autókereskedőtől, aki üzletszerűen csinálja a fentieket, hogy én nem alkudozom. Én mindkét esetben eldöntöm (vagy eldöntik helyettem 😛 ), hogy mi az az összeg, amiért én azt az autót megvenném és azt szégyentelenül bedobom az eladónak. Nem szándékom bárkit megsérteni, de megspórolunk 10 percet mindenki életéből az alkudozás elkerülésével. Ennyi az annyi, ha tetszik lesz deal, ha nem, akkor nem.

Továbbá, próbálok figyelni a “belső hangra”. Sokszor van jó vagy rossz érzésem autóvásárláskor és általában az a tapasztalatom, hogy be is igazolódik. Nyilván nem minden esetben. De tekintve, hogy nekem ez nem – főként – egy üzleti döntés, fontos, hogy jól érezzem magam egy autó megvásárlásakor és pozitív érzéseim legyenek az üzlettel kapcsolatosan. Ezen kívül szeretek olyan üzleteket kötni, ahol mindkét fél boldogan ráz kezet. Sajnos, ez a legtöbb esetben nem kölcsönös, mert van, aki a szüleit is eladná 10 forintért, de nekem fontos az, hogy mindenki jó szájízzel távozzon.